2010. november 5-7 között került megrendezésre az Egyházmegyei Ifjúsági Lelkigyakorlat.

Cikkünkben két, a lelkigyakorlaton részt vett fiatal beszámolóját olvashatjuk:

Másnap  beutaztunk Győrbe a Szent Imre templomba, ahol részt vehettünk a IV. Győri Ifjúsági Találkozón. Kezdetnek Szent Imre életéről nézhettünk meg egy fantasztikus előadást, melyet Szilárd atya írt, és a templomhoz tartozó ifjúság vitt színpadra. Igazán elragadóra, fiatalosan pezsgőre sikerült az előadás.

Délután kis csoportokban beszélgethettünk őszinteségről, családról, hitről, arról, hogy ezek kinek mit jelentenek az életében, hogy a fiatalok hogyan tudnak készülni a párkapcsolatra, a házasságra.  Ezután még volt lehetőség filmnézésre, illetve a játékosabb kedvűeket agyafúrt fajátékok várták. Eközben nagyon finom házi süteményeket kóstolhattunk testi táplálék gyanánt.

Hat órakor részt vehettünk egy fantasztikus, zenés-énekes misén, melyet a püspök úr celebrált, és egy messze földről érkezett, indiai atya is megtisztelt minket a jelenlétével.
Estére visszatértünk kedves szállásunkra az Apor üdülőbe, ahol Balázs és Gábor atyák lehetőséget biztosítottak gyónásra, illetve szabad beszélgetésre. Őszinte percek voltak. Majd sok játékkal zártuk a napot, volt repülőzés (maffia), medve és fóka vadászat, és sok más, rengeteg nevetéssel, mókával.

Vasárnap a viccmeséléssel színezett reggeli után elsétáltunk a Győrújbaráti kilátóba. Odavezető utat Rózsafüzér-imádkozással és énekléssel töltöttünk, majd amikor felértünk a hegyre, gyönyörű látvány tárult elénk. Itt is imádkoztunk, illetve Balázs atya beszélt nekünk a hegyre épült városról, és feltett pár gondolatébresztő kérdést ezzel kapcsolatban. A jókedélyű visszaút után mindenki kapott két szentképet, melyre rögzíteni kellett egy pár gondolatot arról,  hogy kinek mit is jelentett ez a pár nap. Ezt egy mise követte, szintén sok énekkel, szívhezszóló elmélkedéssel. Majd egy vidám hangulatú ebéddel és még egy utolsó medve-vadászattal zártuk a napot.

Azt hiszem szeretnék hálát adni ezért a pár napért az Úrnak, hogy odaküldte Balázs és Gábor atyákat,  az őszinteségükkel, jókedvükkel, kedvességükkel, és nem utolsó sorban jó humorukkal. Azokért a nyitott, jószívű, vidám emberekért is akikkel találkozhattam, beszélgethettem. A sok gondolatért, érzelemért, vidámságért és játékért is. Köszönöm Uram, és köszönöm Nektek, akik ott voltatok :), akik pedig nem voltatok, gyertek legközelebb! Megéri :)

Hanzel Renáta

Az őszi szünet nagyszerű befejezése volt számomra az Egyházmegyei Ifjúsági Lelkigyakorlat. Sajnos az első napon még nem tudtam részt venni, mivel szombaton Szent Gellért szerepében léptem színre a Szent Imre életét bemutató Pannónia virága című színdarabban, amelyre még aznap kora reggel is próbáltunk. Ezért a lelkigyakorlat nekem csak a szombati nappal vette kezdetét, a plébániánkon szervezett ifjúsági találkozón. Miután a találkozó minden résztvevője megérkezett, előadtuk a színdarabot. Jó érzés volt végre megmutatni, hogy mire is készültünk az elmúlt hónapban, és úgy érzem hogy valóban jól is sikerült a darab premierje. Az előadás után megebédeltünk, majd ebéd után Martos Levente Balázs atya tartott előadást a templomban. Az előadáson elhangzott gondolatok végigkísérték a nap további részét is. Az előadás, és valójában az egész lelkigyakorlat témája a család volt. Ezután kiscsoportos beszélgetések következtek, ahol igyekeztünk megismerni egymást, és közösen elmélyíteni az előadáson hallott gondolatokat. Az ifjúsági nap utolsó programjaként választhattunk különböző játékok, és a Szerelempróba című film megnézése között. A találkozót egy szép püspöki mise zárta le, majd vacsora után ismét Győrújbarátra mentünk Balázs atyával, és Gábor atyával. A hosszú nap, és a sok program ellenére éjszakába nyúlóan beszélgettünk és játszottunk. Vasárnap felsétáltunk a győrújbaráti kilátóhoz, ahonnan nem csak a tájat, de önmagunkat is szemléltük, a Bibliából vett gondolatok tükrében. A vasárnapi szentmisével, majd utána az ebéddel lezártuk a három (illetve számomra sajnos csak két) szép napot.

Nem tudom biztosan hogy a sok emlék közül melyik fog eszembe jutni, ha hosszabb idő múlva visszagondolok ezekre a napokra. Remélem hogy Balázs atya tanítása akkor is segítségemre lesz majd, amikor valóban fontos döntés elé kerülök az életben. A három nap megtanított arra is, hogy mennyivel könnyebb közösségben, és helyes útmutatással eligazodni az életünket érintő fontos kérdésekben, mintha pusztán önerőből próbálnánk rájuk megoldást találni.

Héray Márton